Egy-kettőre

Így kell ezt csinálni kérem szépen. Legalábbis azt hittem tegnapig.
Merthogy én reggel felöltözöm - másképp viccesen mutatnék a buszon és a munkahelyen. Gondoltam én, hogy akkor ez a 2. napi feladat részemről pipa. Aha... Csak afölött az apróság fölött sikerült mindig elsiklanom eddig, hogy a kettes számú rutin nem csupán az öltözésről szól, hanem a frizuráról is, no meg arról, hogy valami krémet kenjek az arcomra. Na paff. Nekem ez lesz a kihívás. Mármint először is megtalálni azt a krémet, ami "tiszta" és még jó is az arcomnak, és aztán nem-elfelejteni kence-ficézni.

A mosogatást nagyon egyszerűen elintéztem. Reggel ittam egy kávét, azt az egy bögrét kiöblítettem, vacsorázni pedig anyához mentünk :)

Azért szerdán már kéne valamit alkotni a konyhában...

Mosogató. És fényes. És az enyém.

Az újrakezdett FlyLadyt ma sikerült először maradéktalanul teljesítenem. Egész egyszerűen azért, mert eddig ha csináltam, mindig ki kellett találnom valamit a mosogató suvickolása helyett. Ma végre: ragyog a mosogató. Az enyém. Az én kis konyhámban. Nem kellett órákig áztatni, tekintve hogy kora miatt még nem volt ideje nagy kosznak rárakódni. Viszont utána áttöröltem mikroszálas kendővel. Ez a szimpla mosogatás menete.
Az én Lacim egy picit csodálkozott, hogy 2 bögréért, 1 tényérért és 1 lábasért miért kell időt pazarolni, ráérünk mosogatni, ha tele van a tál, de nem hagytam magam eltántorítani. Leszereltem a "ne szólj bele kezdő háziasszonyi teendőimbe!' mondattal. :D
Jó lesz úgy ébredni holnap, hogy tiszta a mosogató.
Remélem.
Matatást hallok a konyhából.... ajajjjj.....

Helyzet van

Helyzet van, mégpedig az a helyzet, hogy idő közben férjhez mentem. Ez az egyszerűnek tűnő mondat elég sok változás hozott.... akarom mondani,  kellene hogy hozzon az életembe. Leginkább ami a háztartást illeti.

Ezért arra jutottam, hogy miután kipihentük magunkat, az esküvő fáradalmait, újrakezdem a FlyLady-t. Sok feladatom van. Illetve sok újat kell a meglévő rutinok mellé-közé-alá-fölé beilleszteni. A közöseket.

Hétfőn mindketten visszamegyünk dolgozni, addig még tervezési fázisban vagyok, hogy annál nagyobb szervezettséggel lássak hozzá a teendőkhöz.

Aki szívesen velem tart, figyelje a blog frissülését. Remélem, erre is jut időm.

Kezdeti (fél)sikerek

A nagy fogadalom óta eltelt már több, mint 1 egész nap.
Az indító csütörtök nem volt egészen eseménymentes, ugyanis este nagyon gondosan előkészültem a másnapra.

• csomagoltam ebédet Lacinak
• előkészítettem az új kotyogós kávéfőzőmet, hogy reggel már csak alá kelljen gyújtani
• csináltam magamnak két szendvicset, hogy reggel majd kisütöm, egyiket megeszem, másikat elviszem
• áthoztam a vízforralót is, hogy még teát is tudjak készíteni a reggelihez
• kikészítettem a ruhámat

Na ehhez képest a péntek reggel a következőképen alakult:

• nem állítottam be a csörgőórát, mégis kipattant a szemem 5.27-kor - HURRÁ!
• kávé lefőtt, szendvics megsült, tea elkészült
• csendesség megvolt
• leültem a géphez, és szigorúan 15 percet neteztem, beállítva az időzítőt (még mindig odavagyok ettől a lila tojástól!)
• kitakarítottam a WC-t
• átszellőztettem a friss hajnali levegővel az egész házat
• be is ágyaztam
• 2 perc hotspot megvolt a fotelban (ez a pont sose fog eltűnni, csak a fotellal együtt...)

Majd kaptam egy üzenetet, minek következtében fél perc alatt összekaptam magam és elindultam melóba. Ahogy ültem a buszon, megkordult a gyomrom és mint villám hasított belém: A KAJAAAAAA - az bizony otthon maradt...
Nos hát ennyit az én tökéletes reggeli rutinomról.
De sebaj. Jön majd az új nap - új lehetőség!

RepülőHölgy ReLoaded

Egyszer volt, hol nem volt. Hol volt, de leginkább hol NEM volt. Aztán már olyan volt, mintha sose lett volna.
Ennek ma vége.
Újra kitört rajtam a "jó-idő-van-rakjunk-rendet", a "tiszta-káosz-az-életem", az "ez-így-nem-mehet-tovább" és a "különben-is-milyen-feleség-lesz-az-ilyen" érzések egyvelege. Ezért visszanyúltam az egyszer már bevált és több-kevesebb sikerrel alkalmazott FlyLady programhoz.
Először arra gondoltam, hogy előveszem a kontrollmappát és durr bele a közepébe. Aztán arra gondoltam, hogy csak egy részét - a könnyebbeket kezdem azonnal, a többit felépítem. De ez részemről már az alkudozás kategória, aminek a vége az, hogy a reggeli kávézási rutinon túl semmi nem kerül a "könnyebb" kategóriába, és 30 napra húzódik szét minden.
Szóval számba véve az egyéletemet, egyhalálomat, Via sikítófrászát :) (merthogy pont nem az egyszerre, hanem a fokozatosság a lényeg), a durr bele a közepébe verziót választom. És ha már lúd és kövér (vagyok....), akkor a Zónázást is hozzáveszem, különben soha nem érek végére a lakás rendbetételének.
További fogadalom még, hogy időnként beszámolok a sikereimről.
Már búg is a porszívó.....

Huszonkilencedik nap

Lassan végére érek a programnak. Via is azt írta a mai levélben, hogy "itt most virtuálisan elengedem a kezedet".... Már új feladat sincs, csak a zónázás előkészítése.

A régiek: reggeli és esti rutin, a napi feladat pedig a tervezés, szervezés.

Na nem mintha ez azt jelentené, hogy tökéletesen megy minden. De a mai reggel kicsit mégis jobbra sikerült, mint az előző héten bármelyik. Időben keltem, öltöztem, ágyaztam, szellőztettem - igen, ebben a nagy hidegben is! Megettem a bekészített reggelimet, és indulhatott is a nap. Na jó, a TurbóTörlés és a hotspot kimaradt...

Az elmúlt héten kellett volna kialakítani a zónabeosztást, és 1-1 nap alatt lomtalanítani az 5 zónát. Hát ez nem igazán jött össze. A zónabeosztást azért elkészítettem, és nagyjából felírtam, melyik helyiségben milyen feladatok várnak rám. Szerdától kezdődik is, majd akkor írom, hogy aktuálisan mit kell(ene) elvégeznem egy nap.

Az esti rutinokból viszont mindent sikerült végrehajtani,és ha minden jól megy, 20.30-ra ágyban leszek!

Már magamnak is feltettem a kérdést, volt-e értelme ennek a 30 napnak, mi változott.

Első blickre semmi. Nem lett sokkal nagyobb rend, mint volt előtte. A fürdőszobából még mindig nem tűntek el a kacatjaim. Még mindig nem mozgok napi 15 percet se.

Volt értelme? Nem.

Volt értelme? IGEN!

Mert az elmúlt 30 napban nem azt éreztem, hogy te jóóóég, mindennel el vagyok maradva, nem csináltam semmit, hanem azt, hogy kimaradt néhány feladat, konkrétan ez meg ez, és tudom, mit kell pótolnom. Az elvégzett feladatok pedig adnak egyfajta sikerélményt, mert igen! ezt megcsináltam.

Ami szintén pozitív hozadéka ennek az egy hónapnak, hogy rendszerezettebb és tervezettebb lett az élet körülöttem és bennem.

És ha csak ennyiért is, de azt mondom: megérte! 

Holnap megírom, hogyan is néz ki a saját rutin-listám, és milyen rendszer szerint vágok neki a zónázásnak. Újabb izgalmas hónap következik.

22-28. napok

Előre és utólag is elnézést kérek, amiért elmaradtam 1 egész hétig. Hiába na, nem vagyok tökéletes...

Az elmúlt egy héten azzal küzdöttem, hogy minél többet elvégezzek a rutinokból, és közben lomtalanítsam a fürdőszobát. Nem mondanám, hogy maradéktalanul sikerült, de azt hiszem, egyre jobban megy.

Az elmúlt héten annyi újdonság volt FlyLady tekintetében, hogy részletesen ki kellett dolgozni a rutinokat és felépíteni a kontroll-mappát. Nos ebből annyit sikerült megtenni, hogy kinyomtattam Via kontroll-mappáját, és külön papírfecnikre ráírtam a napi rutinokat. Azt is kitaláltam, hogy a hét melyik napján mi legyen a program. Viszont a kontroll-mappa legfontosabb részét, magát a mappát még mindig nem sikerült beszereznem. Ezúton is várom az ötleteket, hogy lehet kapni A/5-ös Pigna (az a szép virágos) gyártmányú 4 gyűrűs mappát. Azt már eldöntöttem, hogy a papírlapokat genothermben fogom beletenni, de a lomtalanításban még nem sikerült odáig eljutnom, hogy megtaláljam a fél csomag "bugyit".

Mert hogy lomtalanítás... én próbáltam, de tényleg. 1 zsáknyi táskát átválogattam. Ami kegyelmet kapott és maradhatott, az az előszobai előszoba-szekrényben kapott helyet. Szintén ide került az a 2 rekesznyi nőklapja, amikből ki kell majd válogatnom a hosszú téli estéken a recepteket és a jó virággondozási tippeket. Aztán kiválogattam és nagyjából végleges helyére tettem 2 rekesznyi pipere-cuccot. De még mindig van 8 rekesz, amiből 4 át sincs válogatva.

Azt gondoltam, hogy 1 hét elég lesz rá, de nem jött össze.

Egész hétvégén azon gondolkodtam - na jó, nem egész hétvégén, de sokszor eszembe jutott - , hogy a következő héten elkezdjem-e a zónázást. Mert hogy nincs még rend a lakásban, amit a zónázással normálisan takarítgatni lehetne. De aztán elolvastam tüzetesen a zónázásról szóló blog-bejegyzéseket, és azért mondtam mégis IGEN-t magamban, mert van egy "kiskapu". Azokban a helyiségekben, ahol rend van, ott mehet a rendes takarítás, a többi helyiségben pedig a 15 perces rendrakás-lomtalanítás-szanálás dolgot kell csinálni. Ha ott is rend lesz, akkor mehet a normális zónázás. Szóval hétfőtől megpróbálom a zónázós takarítást.

Meg közben olvastam egy szuper rendrakós inspirációt, és azóta is várom, hogy megcsípjen a"lomtalanítós bogár".

Annyi feladat még hátra van, hogy fejben össze kell rakni, hogy az én 4 helyiségemben (előszoba, félkész konyha, fürdőszoba, szoba) hogyan osszam el az 5 hetet, illetve fordítva, hogyan osszam el az 5 hétben a 4 helyiséget, de ez már csak a holnapi feladat lesz.

Huszonegyedik nap

Vasárnap - a belső tankolás napja. 

Hát mi jól feltankoltuk a belsőnket egy jó ünnepi ebéddel :)))

Na jó, viccet félretéve, tényleg jó volt ez a nap. Reggeli rutinból és az estiből se sok valósult meg (közelebb van a nullához, mint az egyhez...). Na jó, felöltöztem és beágyaztam.

Ismét volt egy olyan családi ebéd, ami jól sikerült, feszültségmentesre. Finom volt az étel, nemhiába sürgölődött - apát leszámítva - mindenki a konyhában reggel 6-tól kezdődően.... Húsleves kakasból, franciasali, afrikai harcsafilé és sertéskaraj rántva, franciasali és rizs köretként. Desszertnek pedig túrórudi torta és képviselő fánk (bocsi Főnök, sajna nem maradt :D )

És újabb taggal bővült az orchidea-gyűjteményem: egy fehér mini-lepkét kaptam, csodálatos csomagolásban! Nem a szokásos kaspóban van, hanem egy üveg-serlegben - igazán gyönyörű!

Laci is örült az ajándéknak, nemcsak a tortának, hanem a McLaren-es csapatpólónak és naptárnak is. Kezdek belejönni az ajándékozásba, ami nagy szó nálam!

A mai napon az a magyarázatom van a rutinok elmaradására, hogy ünnep van. Egy évben egyszer ennyi jár....

(holnapra mit találjak ki?....)

20. nap

Szombat! - pihenőnap elvileg, na de hát gyakorlatlan és rutintalan FL-tanonc ilyenkor is száz dologgal szenved. Igaz, a mai feladatok sokaságán az FL sem segít.

Szombati program: családi móka és randi-este. Ez utóbbi elvileg pénteken lenne, de akkor ifi van, utána meg alvás. :) Ezért átkerült szombatra, elvileg, mert ma a gyakorlat mást hozott.

A családi móka az volt, hogy húgommal közösen elkészítettük Laci születésnapi tortáját, túrórudi tortát kap ♥

Este pedig a munkahelyen volt "randim", hát az is izgalmasra sikerült, amolyan magad uram, ha kántorod nincs jellegűre, na de megoldottam, és ez a lényeg.

Holnap folytatódik a családi móka a születésnapi ebéddel. Apropó, még az ajándékot is be kell csomagolnom!

Tizenkilencedik nap

A mai nap feladatának annyira nagyon örülök!

Ha péntek, akkor autó- és táskatakarítás. Autóm nincs, ahhoz pedig kábé 1000x ennyi lelkierő kellene, hogy apáét kitakarítsam. Szóval maradt a táskatakarítás, de tekintetbe véve a táskáim mennyiségét... na nem biztos, hogy az autótakarítással rosszabbul járnék :)

A felváltva használt 2-3 táskámban rengeteg lom tud felhalmozódni, ezért tök jó, hogy ezeket most hetenként szanálhatom. Metró újság, péksütis zacskó, rágós papírok, blokkok, félig üres kézkrémek, morzsa- és piszokhegyek. Na ennek ma vége.

Meg a napnak is, esti rutin kilőve. Nem megy ez most nekem. Komolyan, már csak a jövő hétben van minden reményem...
Azért történt még más is, ami nagyon jó fényt adott a napnak: Ágnes-nap ünneplés, ahol minden(!!) Ágnes ott volt, aki számít ♥, és még orchideát is kaptam, ami éppen virágzik. Már csak az a dilemma, hogy hogyan pusztul el hamarabb: a munkahelyen az északi oldali irodámban, vagy ha hazahozom és út közben huzatot kap....

18. nap

Kicsit le vagyok maradva, de azért megpróbálom távirati stílusban visszaadni, mi minden történt, vagy legalábbis minek kellett volna....

Kezd beválni az a gyakorlat, hogy megtervezem, kb. mit kell csinálnom reggel, és az mennyi időt vesz igénybe. Azt hiszem, ezt fel fogom majd venni az esti rutinok közé.

Ma olyan feladat van, amit csak elméletben raktároztam el, a gyakorlatban most nincs ilyen: küldetések napja van ma. De nincs semmi vásárolni, beszerezni, elintézni való dolgom.

Így átadhattam magam a szekrény visszapakolásának, mert azért még nem értem a végére.

A reggelek egész jól mennek már, de este 8, fél9 van, mire hazaérek, és annyira fáradt vagyok, hogy esetleg beszélgetek picit anyával, és már alszom is. A reggel meg nem mindenre elég.

Igazából alig várom, hogy jövő hét legyen, és visszaálljon minden a normális kerékvágásba.

Tizenhetedik nap

Szerda van, de nem akármilyen szerda. Ez a nap az Anti-halogató szerda.

 Ami ma nem tűr halasztást: a szoba átrendezése.

Persze várhattam volna vele hétvégéig, vagy ki tudja meddig, mert akkor ma aludhattam volna reggel is sokáig, és este sem kellene még 11kor a szőnyeg lerakásával bajlódnom (egyik kézzel komplett kanapé megemel, másik kézzel 2mX3m-es, vastag szőnyeg beigazít - megvolt a 15 perces mozgás is). De ezt nem lehetett tovább halogatni.

6-kor keltem, és egy finom forró tea után indult a nagy hadművelet. Felvettem a szőnyeget, kiforgattam a szekrényeket a szoba közepére, és bevetettem a vegyi fegyvert. UltraSzavóval befújtam a falat és a szekrények hátsó falát is. Aztán kinyitottam az ablakot (havazott ♥), rázártam az ajtót és bevágódtam a fürdőkádba. Mire ott végeztem, kifehéredett a fal. Letöröl, újra lefúj, ajtó rázár, és reggelizés. Aztán már nem törölgettem rajta, hagytam egész napra száradni. A fiúknak kiadtam a feladatot: mire hazaérek, tegyék új helyére a szekrénysort és az ágyamat. Nagyon rendes tőlük, mert megcsinálták, és még jól  is! :)

Úgyhogy az este azzal telt (fél 9-kor értem haza...), hogy szekrény kitakarít, fertőtlenít teafa olajjal, és ruhákat bepakol. Letettem a szőnyeget is, behurcibáltam a két dögnehéz fotelt is (lehet, hogy ezek hamarosan mennek innen, mert túl nagy helyet foglalnak és tényleg nagyon nehezek). A könyvek visszapakolásához már nem volt erőm. Holnapra is kell valami feladat.

Fejben eldöntöttem, mit veszek fel holnap, most pedig lefekszem, és kialszom magam.

Ja nem, előtte még megtervezem a holnap reggelt. 7-kor kell ébredeznem...

16. nap

A mai nap izgalmasan indult. Úgy álltam hozzá, hogy ez kábé lehetetlen. De sikerült.

A keddi nap feladata: 1 órás lakáskényeztetés.

Ebbe bele kell tartoznia a következő dolgoknak: portörlés, porszívózás, felmosás, tükrök-ajtók letörlése, újságok szanálása, kuka kiürítése, ágyneműcsere.

Mivel esténként  későn érek haza ezen a héten, ezért ezzel kezdtem a napomat. Sőt, a nap már hétfőn este elkezdődött, amikor megnéztem, mi lesz a mai feladat. Összeírtam egy listára, mit kell csinálnom reggel, és milyen sorrendben. A lista végén az szerepelt: " 10.00 Indulás". Innen haladtam visszafelé, mindenhez odaírni azt az időt, amennyit szánok rá, illetve amikor kezdem. Így szépen kijött, hogy 7.00kor kell kelnem. Ahogy már írtam, magam sem hittem, hogy sikerülhet, de igen! mindent el tudtam végezni, pontosan kiértem a buszhoz. Ami kimaradt, de szándékosan, az az ágyneműhuzatok cseréje, mert azt vasárnap este megcsináltam. És újságot sem kellett szanálnom, mert most épp nincs felhalmozódva.

Egészen addig a szokásos menet szerint haladt a dolog, hogy hazaértem.

Ugyanis a mai napra egy nagy feladatot találtam ki nap közben. Át kell rendezni a szobát, mert penészedik az egyik fal, a szekrénysor mögött. Szóval az esti programom az volt, hogy az összes holmimat kipakolni a szekrényekből (még jó, hogy alig 4 hónapja sikerült belepakolnom őket....). 11-re végeztem, így már az esti rutinok közül semmit nem végeztem el, mert arra nem maradt energiám.

Most még gyorsan összeírom, mit kell tennem holnap reggel indulásig (bútorok kiforgatása, szoba penészmentesítése, stb.).

Az már biztos, hogy 6-kor kelek...

Tizenötödik nap

A mai nappal kezdetét vette a harmadik hét - és nem is indult olyan rosszul.

Mától nem naponkénti feladatokkal bővül a lista, hanem a hét minden napja külön funkciót kap. Én előre elolvastam mind a 7-et, és egy kicsit személyre szabtam, az eredeti programhoz képest a keddet felcseréltem a hétfővel.

Így ma jött az utolsó napi rutin: kitalálni, mi lesz a vacsora. Ezt hazafelé a buszon ki is gondoltam: szendvics. Ami közbejött még: előtte egy kis húsleves ♥

És a hétfői nap funkciója: tervezés, szervezés.

A tervezés, szervezés már tegnap este kezdődött, amikor is sorba szedtem, mi mindent szeretnék csinálni reggel, melléírtam, melyikre mennyi idő szükséges / mennyit szánok rá. Megvolt, hogy 9.30-kor szeretnénk nagyjából indulni, így könnyű volt kiszámolni, hogy 7-kor kell felkelnem.

Áttotyogtam a kávémért - brrrrr.... -6 fokban, köntösben.... majd visszatotyogtam.... és bekuckóztam magam még egy fél órányi olvasásra a jó meleg ágyikómba. Aztán indult a napi rutinok sora. Meglepődtem, mert a legtöbb dolognál sikerült tartanom a kitűzött időkorlátot. Aztán volt, amelyiknél azt hittem, hogy na most tutira jól elcsúsztam, és csak +2 perc volt. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy én az öltözés-smink kombóra fél órát szántam, és 20 perc se(!) volt, pedig nem is volt kikészítve a ruhám...

Ám a leginkább az töltött el büszkeséggel ma, hogy anyához jött a fodrász, aki érdeklődött, mi újság hátul. Anya pedig közölte, hogy majd amíg ő szőkül, addig Zsani megnézheti, mi van hátul. Erre a mondatra néhány nappal ezelőtt még görcsbe rándult volna a gyomrom, de most helyeslően bólogattam, mert már minden rendben volt nálam.

Egyébként aki ismer, tudja, hogy imádok tervezni. Az elkövetkező 5 évre komplett forgatókönyv van a fejemben :) Most meg heti 1x kötelező is lesz a tervezgetés! Tök jó!

Igaz, mára nem sok ilyesmi jutott. Utolsó simításokat elvégeztem a heti munkahelyi programon, alakulóban van a hétvégi szoba-átrendezés, Laci szülinapjára az ajándékot már megvettem, csak csomagolni kellene, menü megtervezve - már csak a kivitelezés van hátra.

Csak egy tervet nem sikerült még megvalósítani: a korai fekvést. Erről már ma is lecsúsztam, lévén 22.30.

Na majd holnap.

14. nap

Már-már sci-fi kategória, hogy 2 hete több-kevesebb sikerrel próbálok véghez vinni valamit az életemben anélkül, hogy elveszteném a lelkesedést, és anélkül, hogy azon törném a fejemet, mikor adom fel.

A mai napi feladat roppant kedves számomra. Az abszolút kedvenc: menj időben aludni.

Persze lehetne mondani, hogy "aha.... lassan este 10 óra, és te még mindig blog-bejegyzést írogatsz...". De a szándék megvan.

Különben is, korán keltem ma, 5.15-kor csörgött a vekker. A reggeli kávén kívül tudatosan nem csináltam most semmiféle rutint, mert így is alig bírtam elkészülni indulásig.

Viszont a délután nagyon jól telt!

Szellőztetés és ágyazás megvolt, közben pedig kitaláltam, hogy délután el KELL mennem venni lila pipacsos ágyneműt. Mert olyan nincs, hogy nincs. Ebédnél tettestársnak begyűjtöttem a húgomat, így vettük nyakunkba a Jysk-öt. Kész kabaré volt, amit leműveltünk, ráadásul az eladókon és rajtunk kívül nem sokan voltak az üzletben. Minden soron minden polcot legalább egyszer (de volt, hogy többször is) megnéztünk, hátha van rajta valami, ami a kosarunkba kínálkozik. Marica felfedezte nekem a 100 piros között a néhány lila pipacsos ágyneműhuzatot, én pedig találtam neki sárgás-narancsosat. Aztán találtam a konyhai csempe fugájához illő székpárnát, ebből mindjárt 4-et kellett venni, ki tudja, ráakadok-e, amikor keresem. Na ez volt az a pont, amikor Marica gurulós bevásárlókocsira cserélte a kézi kosarat... Így belefért még egy lila pléd is, ami majd ágytakaróként funkcionál. Esetleg beszerzek majd még egyet, mert ketté vágva pont jó lenne a fotelekbe is. Ültünk babzsákon is, meglepően kényelmes volt, csak a felálláshoz kellett segítség :D A pénztárnál pedig egy lila tojás alakú időzítő is beszerzésre került, így már pontosabban tudom mérni a 2 ill. 15 perceket. (most például 10 perc van még hátra, amit a gép előtt tölthetek...)

Hazaérve 15 percig a konyhában, 2 percig az íróasztalon próbáltam visszanyerni az uralmat a káosz felett, mérsékelt, ám biztató sikerrel.

A többi rutinhoz viszont semmi erőm nincs ma. Most megyek, belefekszem a frissen vasalt ágyneműmbe, és alszom egy jó nagyot holnapig, amikor is új hét - új kezdet.

Folytatása következik....

Tizenharmadik nap

Az előző napokhoz képest ma mindent sikerült túlszárnyalnom itthon, reggeltől estig meg sem álltam. Csak a FlyLady programot nem sikerült hiánytalanul betartani.

Mai feladat: 15 perc mozgás

Reggelire nagy tervem volt: kocsonya! Nem mondom, hogy rajongok érte, de egy évben egyszer belefér. Hozzá is kezdtem szép komótosan, de nem haladtam vele, nem kívántam. Ment vissza a hűtőbe, és indult a nap.

Első napirendi pont az ágy mögötti sarok penészedésének a felszámolása volt. Szóval ma naaaagyon-nagy ágyazást tartottam. Teljes ágyneműkészlet kipakolása, huzat a szennyesbe. A paplanok, párnák, plédek mind ki lettek rázva a friss levegőn - ezt szántam 15 perces mozgásnak, a karomban volt is utána izomláz!

Aztán sarokkanapé kihúz, mögötte ultraszavóval befúj. Innentől kezdődött a maratoni szellőztetés, ugyanis még a szememet is marta, azt hittem, kifolyik! Viszont a penész eltűnt, a szobában pedig még délután is olyan szag volt, mintha uszodában lennénk.

Ebédig még kiporszívóztam a szőnyeget, letakarítottam az íróasztalt, kimostam egy adag ruhát. Helyesebben a mosógép mosta, nekem csak a teregetés maradt.

Ebéd után gondoltam, hogy felfújatom végre a gimnasztikai labdámat, ami az íróasztalomnál lenne szék helyett (a szék lába akad a süppedős szőnyegen, és inkább a szék menjen, de a süppedős szőnyeg marad ♥). Ki is vettem a szekrény aljából, de gyanúsan nedves volt. Benéztem - hát kezd a szekrény háta is penészedni. Hiába - nagyon hiányzik a hőszigetelés a házról. :( Így a délutáni program változott, kipakoltam a szekrény alját, kivittem a szobából minden bútort, és amennyire lehetett, elhúztam a szőnyeget, hogy a komplett szekrénysort is 5 cm-rel el lehessen húzni a faltól. Aztán bútorok vissza.

Ám a játéknak koránt sincs vége: sürgősen  át kell rendezni a szobát, hogy szellőzzön a fal. Ez lesz a jövő szombati program, már érzem.

Így viszont elmaradt ismét a fürdőszoba rendbetétele. Már egyszerűen reményt sem látok rá, hogy valaha eltűnnek onnan a dobozok, mert mindig jön valami, ami fontosabbnak látszik.

Este van, de se TurbóTörlés, se mosdókagyló-fényesítés, se lomtalanítás nem volt.

Fog ez nekem menni egyszer normálisan? ....

12. nap

A mai napról röviden, távirati stílusban.

Feladat: nézz a szennyestartóba, kell ma mosni?

Belenéztem, kell. Viszont mosógép hiányában a feladat nem annyira egyszerű. Vagy mégis?

Fogtam a szennyest, átvittem anyához, hátha mos ma. :)

(este kiderült, hogy nem, nem mosott, majd szombaton én...)

Reggeli csak rohanva, ágyazás elmaradt, ahogy a törlés, szortírozás és hotspot is.

Napközben a munkahelyen viszont lomtalanítottam - kicsit nagy a káosz az asztalomon és környékén...

Most pedig bezuhanok az ágyba. Majd holnap....

Jóccakát!

Tizenegyedik nap

Röviden összefoglalnám, mit kellett volna csinálnom ma

reggel:

- szellőztetés-ágyazás

- 2 perc hotspot

- reggeli + vitaminok

- naptár ellenőrzése

napközben:

- 2 liter vizet meginni

- 15 perc lomtalanítás (saját terv szerint a fürdőben)

este:

- 2 perc hotspot

- kikészíteni a ruhát + cuccokat

- naptár ellenőrzése

- TurbóTörlés

- mosdókagyló kifényesítése

Elárulom, mit csináltam meg ma ezekből: a reggelit, de azt is vitaminok nélkül.

Majd holnap. A mai nap sok(k) volt...

10. nap

Tíz - kereken.

Mai feladat: cuccok kikészítése.

Azért örültem ennek a feladatnak, mert ez semmi újdonságot nem hozott. Én ugyanis hozzávettem ezt a ruhák kikészítéséhez, úgyhogy ma láblógatás lehetett - volna, de nem az volt.

Reggeli rutin kipipálva - de még mindig a TurbóTörlés nélkül - rájöttem, eszközeim még nem nagyon vannak. Hiába, a kezdő háztartás viszontagságai... Úgyhogy hazafelé be kellett ugranom a háztartási boltba bevásárolni. Rá is jöttem, hogy baromi olcsó, úgyhogy ezután a csuda fog a dm-be járni - mert az meg piszok drága...

Amikor hazajöttem, kaja, duma, másnapi kaja, ruha és a cuccok(!) előkészítése.

De a lelkiismeretem nem hagyott nyugodni a TurbóTörléssel. Úgyhogy megcsináltam, és jelentem: túlélhető! :) És azt hiszem, át is fogom tenni az esti rutinhoz, az valahogy nekem egyrészt életszerűbb, hogy a nap végén teszem rendbe a fürdőt, másrészt annyi minden van reggel, hogy már így is kevés a 1,5 óra ahhoz, hogy elkészüljek.

Naptárat továbbra sem találtam normálisat, úgyhogy Via naptára lesz a nyerő befutó, most már tuti. Csak kéne patron a nyomtatómba....

És kicsit előre akartam gondolkodni/gondoskodni a kontroll-mappáról, de égen-földön nem találni normális A/5-ös gyűrűs mappát. A végén kénytelen leszek kreatívkodni, bár az nem éppen az erősségem. Az eredményt mindenképp megosztom majd.

Ma estére még egy kis Bödőcs-összes, aztán (közben...) jöhet az alvás!

Holnap találkozunk!

Kilencedik nap

Olyan villámgyorsan telnek a napok, hogy nem bírom követni a tempót.

A mai új feladat: TurbóTörlés a fürdőszobában, ami tulajdonképpen a WC és a mosdókagyló gyors tisztítását jelenti. Mivel én mosogató helyett eleve a mosdókagylót suvickolom fényesre naponként, ezért a kádat helyettesítettem be ide.

Jó, kezdem a vallomással: nem bírtam magam rávenni a "00-ás ügynök" tisztítására.

Húú, letudtam.

Na nem mintha a nap többi része olyan tökéletesre sikerült volna.

De azért a reggel jól indult: narancslekváros fonott-kaláccsal ♥ Nem is nagyon voltam éhes ebédig.

Egész nap azt tervezgettem, hogy ma ismét vásárolni megyek, mert vennem kell sok-sok apróságot a háztartási boltban, és szintén sok-sok apróságot az írószerboltban. Gyakorlatilag egyik sem jött össze, ugyanis Laci beteg, jönnöm kellett ápolni. Ez pedig -lássuk be- százszor jobb program, mint a klotyótisztítás :)

Ami viszont elmaradt: továbbra sincs naptáram...

De haladtam a 2 percek alatt, igaz, hogy csak 2 polcot sikerült a fürdőben rendbe tenni, de ez is valami.

A mosdókagyló és a kád kitisztítva. Sőt, a mikroszálas kendőimet is kimostam, mert annyira mocskosak voltak, hogy azzal kár lett volna törölgetni a tükröt reggel...

Ruha kikészítve, sőőőőt: amit levetettem, az is mind a helyére került, nem a fotelben kallódik.

Előkészítettem a reggelimet is, de 1,5-szeres adagban, hogy jusson belőle tízóraira is.

Hát így ért véget egy nem túl szerencsés nap. 

Kész szerencse, hogy holnap új kezdődik!

8. nap

Egy hét elteltével nem mondom, hogy nem csökkent a lelkesedésem, csak azt érzem, hogy úúú, kezd sok lenni.

Ma újabb feladattal bővül a teendő-lista: szerezz be egy naptárat, és reggel-este nézd meg!

Reggel sikerült nagyot pislantanom, úgy fél 6-tól 6-ig... Innentől kezdve rohanás ezerrel. Tulajdonképpen minden rutin megvolt (2 perc az íróasztalon/-ban), kivéve a reggelit. Gondoltam, majd út közben. Igen ám, de valamiért az egész város egy merő nagy dugó volt, minek következtében késésben voltam. Másrészt pedig elkezdtem gyűjteni a 200-asokat, ezzel leamortizálva a pénztárcám apró-készletét (gondoltam én...), a nagyobb címletet meg nem szeretik a pékségben. Így hát kénytelen voltam felbontani egy doboz Raffaellót, és abból nasizni. Tuuuudom, nem jó, de hát ez van. Viszont ittam eleget!

Délután elindultam nagy bevásárló-körútra. A drogériában mindent sikerült beszereznem, ami kell. De hogy az egész "nyugatvégi" bevásárlóközpontban nincs egy épkézláb írószerbolt.... ez szerintem kicsit felháborító, legalábbis én úgy felbosszantottam magam azon, hogy 0, azaz NULLA darab A/5-ös gyűrűs mappa volt a kínálatban, hogy a naptárat is visszatettem a polcra. Így aztán továbbra is csak a filofaxom van, abba rögzítem az eseményeket, csak kétség kívül ez nincs szem előtt...

Holnap újra próbálkozom az én jól bevált Faházamban, ahol minden kapható. MINDEN, de tényleg!

Ezennel jóccakát!

A hetedik

El sem hiszem, hogy már egy hét eltelt! 

A statisztika szerint egyre többen olvastok - és ennek én úúúgy örülök! ♥

A mai napi feladat: Kikészíteni a ruhát másnapra.

Bónusz: 15 percnyi jutalom :)

A reggel kicsit húzósan indult, hiába, az én vasárnapjaim nem mindig a pihenésről szólnak. De jutott idő reggelire, ágyazásra, pici sminkre. A reggeli azonban kimaradt - útközben pótoltam egy croissant elmajszolásával. 

Délután pedig sokszor 2 perces hotspotozást tartottam, így sikerült a szobában maximálisan rendet teremteni (kivéve az íróasztal belsejét). Innentől kezdve ezt csak megtartani kellene, és a további giga-mega-méretű hotspot a fürdőszoba. Az ottani rekesz-kupac felszámolására egy hetet adtam magamnak, mert már 3 hónapja nem jutok vele dűlőre, minden vendégnek magyarázkodni kell, úgyhogy elég volt!

Este annak rendje-módja szerint kikészítettem a ruhámat, sőt még a táskámat is bepakoltam!

Mosdókagyló fényesre törölve.

Jöhet a reggel! :)

Ja, a 15 percnyi jutalomról majd' megfeledkeztem: gyertyafényes-karácsonyrakapottfürdőgolyós-fürdő ♥

6. nap

Ma egy olyan dolog került a listára, amit tegnap is, és ma is FlyLadytől függetlenül megcsináltam. Ez pedig nem más, mint a REGGELI.

Már írtam, hogy csütörtök este (okulva a reggeli kizárásból) előkészítettem minden szükségeset a másnapi reggelihez, így pénteken kiegyensúlyozottan indult a nap. Ma reggel szintén - Laci hozott nekem a piacról virslis croissant "ugye ezt szereted?" - felkiáltással ♥

De mától ez ugye kötelező jellegű program lesz.

Így indult tehát a reggel - bár a vitaminok kimaradtak. Egyébként EZT szedem, meg EZT is minden másnap, és melléjük 1000 mg-os C-vitamint. De az első kettőtől baromira fáj a gyomrom, ha nem kaja előtt közvetlenül, vagy közben veszem be. Csuda tudja miért.... Ám így, hogy a reggelihez lesz kötve, ebből sem lehet baj! (és talán az is eszembe fog jutni nagyobb rendszerességgel, hogy a kutyának is odaadjam a vitaminjait a reggeli mellé :D )

Az ágyazás elmaradt - itthon viszont szép rend várt.

Lebontottam a karácsonyfát - ma ezt szántam az egyik 2 perces hotspot helyett - bár sokszor-sokszor 2 percbe tellett, és elpakoltam szépen a díszeimet. Az esti hotspot pedig az egyik fotel volt, oda tettem be délelőtt az eddig a fa alatt tárolt ajándékokat. Holnap felteszem a 'sima téli' dekorációt is - de erről majd holnap. A csupasz fát kitettem az árokba "hétfőig már úgysem esik se eső, se hó"-alapon, ezért nem lehet baj, ha ott van. Hát... 2 órája szakad az eső.... HAVAT AKAROOOK!!!!

Az esti rutinhoz én felírtam azt is, hogy reggeli előkészítése, hogy nehogy reggel jusson eszembe, amikor enném :) Ennek megfelelően a tálcán vár a kávém, víz a teához, feltöltöttem a cukor-citromlé-készletet. Harapnivaló gyanánt markoltam egy csomó mézeskalácsot. Húgommal vállaltuk a küldetést, miszerint megesszük mindet. Ha nekünk nem sikerülne, Artúr még mindig szóba jöhet, mint első számú segítség.

Erről pedig muszáj egy képet is megosztanom:

Már megint este van. Kifényesítem a mosdókagylót, aztán mehetek aludni, ugye?

Ötödik nap

Ötödik nap, hatodikán, pénteken.

Feladatom mára: kontrollfüzet.

Mivel az a kikötés, hogy ne legyen túl csicsás, mert pár nap múlva egész mappányira fog duzzadni az egész, amit majd ráérek cicomázni, ezért fogtam a mindentudó noteszemet, megfordítottam, és a hátsó lapjaira írtam fel a feladatokat.

Így néz ki a dolog:

Reggel:

felöltözök és rendbe szedem magam

szellőztetés-ágyazás

2 perc hotspot

Este:

kifényesítem a mosdókagylót

2 perc hotspot

Ez ma úgy nézett ki, hogy 4.30-kor felkeltem, és 5.45-ig készültem a délelőtti igehirdetésre, meg az esti ifire. A kávé előre be volt készítve, csak melegíteni kellett, szóval nem jártam úgy, mint tegnap a zárt ajtóval... 5.45 körül betettem a szendvicset a szendvicssütőbe, és amíg elvégeztem a szokásos reggeli internet-rutint (gmail, facebook, urban:eve, NLC, GoogleReader), addig be is falatoztam. Illetve nem bírtam megenni egészen, mert ittam mellé egy jó nagy bögre teát, így a maradékot dobozba tettem, és jött velem a munkahelyre tízórainak. Szellőztetés-ágyazás megvolt, két percig pedig az íróasztalon pakolásztam egy kicsit.

Este azonban nem itthon voltam, úgyhogy az esti rutin elmaradt. Cserébe viszont szombat reggel nem kupis lakás fogad!

Így lett reggel, így lett este: ötödik nap.

4. nap

A negyedik nap - és a program még mindig tart! (pedig nem Taft-ot használok...)

A jelszó: Kritikus terület. Azaz 2 percig egy olyan ponton kell takarítani, pakolni, ahol leginkább halmozódik a sok oda-nem-való dolog.

Ezt az elvet én régóta gyakorlom, csak kicsit más formában: 2 percnél tovább nem vagyok hajlandó holmi értelmetlennek látszó pakolással foglalkozni, amikor fészbukozni is lehet... ellenben hétvégére elborít a ruha-kupac, és akkor fél napig mást se csinálok, mint szelektálok (szennyes - nem-szennyes), hajtogatok, pakolok.

Na ez ma másképp történt.

Reggel kicsit nehézkesen indult a nap. Kezdve ott, hogy rávettem magam a korai kelésre, és frissen-üdén rohantam a kávémért. És szinte lepattantam az ajtóról, ugyanis apa úgy zárta be, hogy nem bírtam bemenni... Ennek örömére visszafeküdtem 7-ig. Na innentől el lehet képzelni... rohantam ezerrel, és igen-igen kevésen múlott, hogy minden rutint végrehajtsak. De felöltöztem, beágyaztam, még a hajamat is viszonylag rendbe szedtem. Viszont a 2 perces "hotspot" reggel kimaradt.

Amikor hazaértem, pótoltam.

Időzítőm még nincs, de gugli a barátom, aki kidobott egy online stoppert. Beállítottam a 2 percet, és hajrá!

Hogy mire volt elég 2 perc? Arra, hogy az összes frissen (általam!!!) vasalt ruhámat bepakoljam a szekrénybe! Ez pedig nagy szó, mert erre is a hétvégi nagy pakolásnál szokott sor kerülni.

Viszont másra már nem futotta, mert megjött Laci. És hozott vacsorát: ő készített rakott krumplit!

Ma este előrelátó vagyok: egy szép nagy ikeás tálcán bekészítettem magamnak: kávé tejporral és 4 pöttyel, szendvics dobozkában, hogy reggel csak ki kelljen sütni, és tea. Minden baj elkerülése végett.

Jöhet a reggel!

Harmadik nap

Te jó ég, már a harmadik...! És még nem adtam fel :)

A mai feladat: Ágyazz be!

Az ágyazás véletlenül sem tartozik a kedvenc tevékenységeim közé. Mitöbb, ez volt az a dolog, amin kisgyermek korunk óta vitatkoztunk a húgommal, hogy ki ágyazzon? én leterítettem a terítődet, te most tedd ide a párnámat cserébe. Mintha pontos excell-táblát vezettünk volna arról, hogy ki kinek hányszor segített, mert ágyazásban nincs pardon! Gyermekkori álmaim netovábbja egy olyan ház volt, ahol a földszinten elérhető minden, ami az élethez, vendégek ellátásához, szállásához kell, és az emeleten legyenek a hálószobák, ahová csakis mi járunk fel, csakis aludni. Merthogy akkor nem kell ágyazni! Hoppá! Egyébként ez így is volt, de anyukám szigorú rendet tartott, minden reggel beágyazni, hogy aztán este újra elő lehessen venni. Azt gondoltam (és még most sem győződtem meg egészen az ellenkezőjéről), hogy az ágyazás az élet egyik legértelmetlenebb tevékenysége. Szóval nem voltam feldobódva attól, hogy mától ez kötelező program lesz.

Reggel kicsit nehézkesen ment az ébredés. Aztán átcsoszogtam a kávéért, ott megláttam az alvó családot... kedvem lett volna visszabújni. De inkább beengedtem a kutyust, aki így végig asszisztálhatta a reggeli készülődést. Amiben azért volt rohanás is egy kicsit, de már csak néhány nap, és a FlyLadyvel megszűnik a reggeli káosz is! ;)

A baj ott kezdődött, hogy kávéval a kézben leültem a laptop elé... és még mindig rabul ejt az internet világa... Egyszer csak ránéztem az órára: 6.20 - te jó ég, én 30 perc múlva indulni akarok, és itt ülök pizsmában a kupis szoba közepén! Gyorsan felöltöztem, és.... és egy fél percre elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha ágyazás helyett mégis inkább a smink menüpontot választanám? De aztán erőt vettem magamon, oly annyira, hogy ágyazás közben átszellőztettem a lakást, és úgy mehettem el itthonról, hogy legalább az ágy rendben van és tiszta a levegő.

(A nap folyamán egy 10 percre megbántam azért, hogy nem a smink opciót választottam, amikor a kedves munkatársak megjegyezték, hogy baromira nem úgy tűnök, mint aki 1,5 hete szabadságon van....Na de majd pénteken!)

Viszont mivel ki van húzva a sarokülő, és az funkcionál ágyként, nincs elpakolva az ágynemű, csak leterítve az anya által kötött pléddel, rajta egy kölyök bernáthegyi - sajnos csak plüssből. Egész takaros így.

Most még megyek, hátra van az esti rutin: a mosdókagyló (mosogató helyett) kifényesítése.

Aztán jó éjt mindenkinek! Holnap már a negyedik nap következik!

2. nap

Mai napra egy látszólag egyértelmű feladat jutott: Öltözz fel és szedd rendbe magad.

Azt Via is írta, hogy nyilván, aki dolgozni (iskolába) jár, annak ez egyértelmű. Elsőként én magam is így gondoltam, sőt azt terveztem, hogy valami mást iktatok be a helyére, hogy ne legyek feladat nélkül. Aztán másodikként, részletesen végigolvasva a blogposztot, rájöttem, hogy azért még van, amit beépíthetek a reggeli rutinba.

Na de vissza az elejéhez!

Reggel elolvastam a teendőt, és megörültem, hogy dejó, ezen nem lesz mit megtanulni, mert magától értetődő, hogy nem pizsamában megyek dolgozni. (bár a buszon ülve néha kétségbeesetten lepillantok a lábamra, mert elkap az érzés: te jóóóó ééég, papucsban indultam el!!!! - de nem...)

A legjobb az volt, hogy kitotyogtam a fürdőbe, és megláttam a szééép, tiszta mosdókagylót, amit előző este megtakarítottam. Tök jó érzés volt! Aztán megvolt az én reggeli rutinom: arcmosás, radír, fésülködés. Közben megállapítottam, hogy az új sérót gyakrabban kell mosni, mert naponta kb. ezerszer simítom végig a frufrumat... Viszont a smink még elmaradt idő hiányában, de végül is az nem létkérdés. Viszont helyette kifestettem a körmömet!

Esti feladat továbbra is a mosogató - esetemben a mosdókagyló kifényesítése. Ez ma azért is volt nagy öröm, mert apa napközben megcsinálta a lefolyót, helyesebben beépítette a dugót, így már nem kell annyira félnem, ha leesik valami, hogy rögtön szét kell szerelnem az egész hóbelebancot. Szóval gyorsan áttöröltem a mosdókagylót... meg ha már ott volt, a kádat is - bár ha jól emlékszem, ezek majd későbbi feladatok lesznek, de nem baj. :)

Második nap: teljesítve.

Első nap

Hát ez is eljött. Pár hónappal ezelőtt még nem gondoltam volna. Aztán reggel mégis izgatottan nyitottam meg a postafiókot, hogy mit ír a motivációs levélben Via.

Mai napi feladat: Fényesítsd ki a mosogatót!

Aham. Csak hát ugyebár nekem bár sok mindenem van már az új lakásban, mosogatóm az éppen nincsen. Meg egy darabig még nem is lesz, hacsak valaki nem hagy papírzacskóban (+nejlonszatyorban az esőre való tekintettel) egy nagyobb összeget a bejáratnál. 

Szóval egész nap azon gondolkodtam - merthogy a feladat esti ütemezésű - hogy mi a csudát fényesítsek ki este?! A csizma már nem aktuális, a Mikulás már civilben jön mostanság. :D Járkáltam fel-alá a lakásban, kerestem a napi puceválásra vágyó pontokat, mígnem egyszer felragyogott megoldás: mosdókagyló!

Na szóval lefekvés előtt hozzá is láttam, először szépen cifes-dörzsis szivaccsal, majd tiszta vízzel, végül mikroszálas kendővel töröltem szárazra. Mondhatom, igazán ragyogó lett! És bármennyire is apróságnak tűnik - másnak netán természetesnek - tök jó érzés töltött el utána: igen, ma megtettem az első lépést!

Valamint történt még egy nagy dolog: beszámoltam Lacinak is arról, mibe vágtam a fejszémet. Ééééés - most figyelj! - nem nézett hülyének egészen, amin magam is meglepődtem. :) Megmutattam neki az URBAN:EVE oldalt, és kifejezetten örült, hogy végre valami igazán csajos-otthonteremtős-trendi valamit olvasok-követek.

1. nap - kipipálva! És tök jó.

Kezdőőődik!

Ez is eljött egyszer: saját kis kuckót kaptam, hála érte Istennek és az én drága szüleimnek!

Az örömmel együtt azonban a káosz is fokozódott, most már nem csak az életemet, lelkemet, munkámat kell rendben tartanom, hanem ezt a 35 m2 is. A feladat adott, ám csöppet sem egyszerű.

Ám mielőtt feladtam volna a dobozokkal és a szétfolyó időmmel való hadakozást, rátaláltam a Goldenblog díjas oldalra, és FlyLady programra. 2012. 01.02. jó időpontnak tűnik a kezdéshez, nagyon remélem, hogy ezúttal lesz kitartásom végig is csinálni azt, amit elhatároztam.

Ezen a blogon ezt a 30 napot követhetitek figyelemmel.

Hétfőn START! Tarts velem!