2012. január 15., vasárnap

14. nap

Már-már sci-fi kategória, hogy 2 hete több-kevesebb sikerrel próbálok véghez vinni valamit az életemben anélkül, hogy elveszteném a lelkesedést, és anélkül, hogy azon törném a fejemet, mikor adom fel.
A mai napi feladat roppant kedves számomra. Az abszolút kedvenc: menj időben aludni.
Persze lehetne mondani, hogy "aha.... lassan este 10 óra, és te még mindig blog-bejegyzést írogatsz...". De a szándék megvan.
Különben is, korán keltem ma, 5.15-kor csörgött a vekker. A reggeli kávén kívül tudatosan nem csináltam most semmiféle rutint, mert így is alig bírtam elkészülni indulásig.
Viszont a délután nagyon jól telt!
Szellőztetés és ágyazás megvolt, közben pedig kitaláltam, hogy délután el KELL mennem venni lila pipacsos ágyneműt. Mert olyan nincs, hogy nincs. Ebédnél tettestársnak begyűjtöttem a húgomat, így vettük nyakunkba a Jysk-öt. Kész kabaré volt, amit leműveltünk, ráadásul az eladókon és rajtunk kívül nem sokan voltak az üzletben. Minden soron minden polcot legalább egyszer (de volt, hogy többször is) megnéztünk, hátha van rajta valami, ami a kosarunkba kínálkozik. Marica felfedezte nekem a 100 piros között a néhány lila pipacsos ágyneműhuzatot, én pedig találtam neki sárgás-narancsosat. Aztán találtam a konyhai csempe fugájához illő székpárnát, ebből mindjárt 4-et kellett venni, ki tudja, ráakadok-e, amikor keresem. Na ez volt az a pont, amikor Marica gurulós bevásárlókocsira cserélte a kézi kosarat... Így belefért még egy lila pléd is, ami majd ágytakaróként funkcionál. Esetleg beszerzek majd még egyet, mert ketté vágva pont jó lenne a fotelekbe is. Ültünk babzsákon is, meglepően kényelmes volt, csak a felálláshoz kellett segítség :D A pénztárnál pedig egy lila tojás alakú időzítő is beszerzésre került, így már pontosabban tudom mérni a 2 ill. 15 perceket. (most például 10 perc van még hátra, amit a gép előtt tölthetek...)
Hazaérve 15 percig a konyhában, 2 percig az íróasztalon próbáltam visszanyerni az uralmat a káosz felett, mérsékelt, ám biztató sikerrel.
A többi rutinhoz viszont semmi erőm nincs ma. Most megyek, belefekszem a frissen vasalt ágyneműmbe, és alszom egy jó nagyot holnapig, amikor is új hét - új kezdet.
Folytatása következik....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése