Egy éjféli tánc dimenziói

Midnight Dance

Az úgy volt... és ráadásul már elég régen volt úgy...
...hogy a húgom kapott ajándékba egy Dimensions Gold Collection készletet, amit tovább is adott nekem, hogy majd én azt kivarrom, mert milyen szép lesz az új szobám falán.
Hát így volt... kábé 2 éve.
Én becsszó, el is kezdtem: körbeszegtem az anyagot, behúztam a segédvonalakat, és legalább 40 öltést haladtam is. Még profi rámát is vetettem hozzá.
Aztán betettem a fiókba, és az elmúlt 2 évben csak akkor vettem ki, ha olyanra volt szükségem, ami alatta volt. De lassan minden fölé került :)

Szóval az ünnepi nagy pihenések közepette elővettem, és öltöttem újabb 5-öt. És mondtam nagy lelkesen Férjnek, hogy ezt most kivarrom, és akkor kitesszük a falra. Mire ő megjegyezte, hogy "fogadjunk, hogy jövő karácsonyra sem lesz készen!"
Hát nem fogadtunk, de én elhatároztam, hogy elkészítem. Csakazértis.

Majd igyekszem időnként képes beszámolót tartani arról, hogy hogyan haladok a munkával. És legkésőbb 2014. (de fura leírni) decemberében bekeretezve a falra kerül - remélem. Fogadom.

Ez megkívánta, az megsütötte

Laci volt a kívánós, én pedig a megsütős.

Tegnap vásárlás közben rábökött egy kuglófra, hogy dejóóó, veszünk? Nem tudom, mekkora lehetett, kábé 40dkg, és ha jól rémlik, 650 Ft. Mondtam, hogy nemár, én ennyiből kettőt sütök!

Ráadásul alig több idő alatt, mint amit a bevásárlásra fordítottunk (35 perc alatt méregetem-kavargatom, és 30-40 percig sütöm).

Szóval a recept:

Kuglóf alaprecept Timitől (forrás: nosalty)

Hozzávalók:

4 tojás (130 Ft)

25 dkg cukor (70Ft)

1 dl tej (20 Ft)

1 dl olaj (30 Ft)

25 dkg liszt (30 Ft)

fél cs. sütőpor (10 Ft)

A tojások sárgáját kikavarom a cukorral, aztán mehet bele az olaj és a tej, végül a liszt és a sütőpor.

Ezen a ponton bekapcsolom a sütőt, 180 C-ra előmelegítem.

A fehérjét kemény habbá verem, és óvatosan az előbbi masszához keverem.

És tulajdonképpen kész is van. 650 Ft helyett 290 Ft (jó, tudom, az energia is...), és 40 dkg helyett 82 dkg.

Nekem szilikon sütőformám van, ezzel nincs különösebb teendő, beleöntöm a tésztát, és megy a sütőbe 30 percre. Egyéb sütőformáknál szükséges lehet, hogy vajjal kikenjétek.

És aztán lehet variálni.

Márványoshoz 1/3-át hagyd ki, keverd be kakaóporral, és úgy kanalazd bele a többibe.

De dobálhatsz bele csokit, diót, mogyorót, aszalt gyümölcsöt - csak a fantázia szab határt.

Nálam ma csokis készült:

Tavaszi szellő - ősszel

Nincs is jobb alkalom a tavaszi fuvallat illatának megidézésére, mint egy borongós novemberi délután. :)

Történt ugyanis, hogy elhatároztam: amiből csak lehet, kerülöm a mesterségest, a szintetikust, a károst, a környezetszennyezőt. A kozmetikumaim egy jelentős részét már lecseréltem, a háztartás egyéb területein is igyekszem "öko" lenni, de a mosásban még volt lemaradás.

Azonban - ahogy már mondtam - az elhatározás megvolt. Így amikor múlt hónapban új mosóteknőt vettem, végleg eldőlt: ha elhasználom a maradék hagyományos öblítőt, váltok.

Az öblítő ugyanis nem jó. Hogy miért, abba nem bonyolódnék bele, lehet találni az interneten épp elég cikket.

Az ecet már jó és környezetkímélő alternatívának tűnik, viszont cserébe büdös. Sokan mondják/írják, hogy nem érezni, meg hogy elillan... hát nem tudom... biztos nekem túl érzékeny az orrom, de én érzem az ecetet.

De még ha nem is lehetne érezni, akkor is, nekem hiányzik az illat. Úgyhogy tovább kutakodtam.

Így akadtam a mosóparfümre.

Múlt héten megrendeltem, és egészen máig csak az üvegben szaglásztam, és alig vártam az "éles bevetést". Ami ma délelőtt jött el. 

Akinek van kedve/türelme/ideje, az mosásonként adagoljon 10 cseppet.

Én jobb szeretem, ha előre be vannak keverve az ilyesmik. Úgyhogy először is kimértem, hogy a mosógép öblítő tartálya 1 dl-s. Tehát a literes flakon 10 mosásra lesz elegendő. Így a 7 dl vízhez öntöttem 3 dl ecetet, és ebbe csepegtettem bele a 10x10 csepp mosóparfümöt. Aztán alaposan összeráztam az egészt. Meglepődtem, mert nem átlátszó lett, hanem fehéres. 

No és az illat...! Hát nagyon sajnálhatjátok, hogy nem találták még fel a szagos monitort :) Így "kénytelenek" lesztek hinni nekem, vagy tenni egy próbát. Megéri! ;)

Újra itt

Újra itt, mert kell valami kontroll. Valami cél saját magamon kívül. És valami, amiről azt gondolhatom, hogy nem csak nekem jó.

Szóval újra itt.

Nagy dolgok közelednek, hiszen itt van mindjárt Karácsony.
Amíg egyetemista voltam, azért volt felemás érzésem az adventi hetekkel kapcsolatban, mert egybeesett a szorgalmi időszak végével és a vizsgaidőszak kezdetével. Amikor nagyjából mindenre volt időm, csak az adventi készülődésre nem.
Aztán jött az új helyzet, dolgozni kezdtem. Immáron a sajáton kívül másik két ház "karácsonyi hangulat-felelőse" is vagyok. Időnként azzal az érzéssel, hogy mire mindenhol mindent megtervezek, megszervezek, megvalósítok, addigra a sajátra pont semennyi ötletem és energiám nincs.

Pedig mindig is azt terveztem, hogy a meleg családi fészek harmóniájának megteremtésénél nem lehet más fontosabb. És azt gondoltam, hogy annyira nem lehetek kimerült, fásult, hogy erre ne legyen erő.



Szeretek terveket szőni, mert az jó dolog.
Előre mutat, lépésre kényszerít.
Szóval újra itt, és újra tervezek.
Egy hetet részletesen, ötöt nagyvonalakban.



Kép innen.

Félúton

Vagy még ott sem.
Na jó, megpróbálom inkább a pozitív oldaláról nézni a dolgot. Elvégre 2 hete indultam újra, régi tervekkel, de új lendülettel.
És tulajdonképpen egészen jól haladtam idáig. Nem mondom, hogy nincsenek hiányosságok még, de a programban ezután sok olyan rész következik, amelyekkel már nincs sok dolgom, úgyhogy van lehetőség behozni a lemaradást. Leginkább a lomtalanítás terén.

A mai nap a tervezés & szervezés napja, ami a későbbiekben nem vasárnap lesz, de most jól jön, hogy ide esik. Mert 2 hét elmúltával lehet értékelni, és lehet a következő 2 hétre új célokat kitűzni.
Egyébként a tervezést és a szervezést baromira szeretem. A megvalósítás terén már sokkal gyengébben teljesítek, de az elkövetkező 5 évre simán megvan minden terv a fejemben :)))
Na jó, visszatérek a valóságba, és megpróbálok a következő 14 napra koncentrálni.

(Kép innen.)

Kissssssé megcsúsztam...

...de sebaj, innen szép nyerni.
Merazúgyvolthogy....
...ha csináltam is valamit, nem annyira írtam róla bejegyzést.
De leginkább nem annyira sikerült csinálnom sok mindent. Mégis - talán a tudatalatti miatt? - úgy érzem, hogy szervezettebb lett az élet.

Igazából ami még mindig a legnagyobb mumus, az a lomtalanítás és a 15 perc mozgás. Ez utóbbit most egyelőre ki is hagyom, totál tudatosan, mert ezen nem akarom stresszelni magam.
Viszont a lomtalanítás.... más ezt hogy csinálja? Van 4-5 doboznyi - költözésből visszamaradt - akármicsodám, amit át kéne válogatni. De annak vagy nekiugrok egy egész napra, vagy nincs értelme előszedni, ugyanis helyigényes a történet. Hogyan is lehetne napokig-hetekig kipakolva az éppen válogatott doboz, és még mellé millió kupac, úgy mint: meló, ifis, kreatív, emlék, fontos irat (ezt még bonthatnám 6-8 "alkupacra")? Ezt KOMOLYAN nem tudom, hogyan lehetne kivitelezni. Házon belül helyem sincs hozzá, házon kívül meg elviszi a szél, belefekszik a macska, rátapperol a kutya.
De ma azért megpróbálok erőt venni magamon, hogy valamennyi értelme mégis legyen annak, hogy itt egy szép szombat, süt a nap, és én itthon vagyok. Talán még egy sört is behűtök ennek örömére :)

(Kép innen.)

Leány a gáton

Mára is lett volna némi kis feladat, a fürdőszobában.
De ma fontosabb dolgom akadt.
Nagymaroson zsákoltuk a homokot. Úgy 10 teherautónyit.

Elfáradtam. Majd holnap.

Listaírás forever

Eddig nem tudtam azonosulni a listaírók mániájával. Nem értettem. Mi a francnak leírni, azzal is időt tölteni? Csinálni kell és kész.
Aztán ma leírtam, hogy milyen (elmaradt...) teendőim vannak. Az egész napot szépen megterveztem, reggelitől a vacsoráig, és megsaccoltam, hogy melyik feladat mennyi időt igényel. És tök jól haladtam is, és jól esett ránézni a listán szaporodó pipákra.
Így esett, hogy ma... ajjaj, ma kiszellőztettem az ágyneműt, lehúztam, kimostam, viszont nincs kivasalva... upsz....
Ja mert közben átugrottunk a keresztlányunkhoz, csak 5 percre, ami mindjárt 3 órásra sikerült.

Mosogató ugyan nem csillog, de megy a gép. Hasonlóan elmaradt néhány betervezett feladat, mint például vasalás.
Viszont a naptárba belenéztem: holnap a gáton a helyem.
Ruha kikészítve. A gumicsizma is.

Imádkozzatok!

Félig rossz vagy félig jó?

Félig jó, mert tegnap nemcsak az aznapi feladatot teljesítettem, miszerint
füzetbe írjam le, melyek a reggeli és esti rutinok. Elővettem a kontrollmappámat, és kicsit felülvizsgáltam. Néhány ponton javításra szorul, de nyomtató hiányában elhalasztva.

Félig rossz, mert nem mosogattam el. Miután ajjjjmáááár felkiáltással konstatáltam, hogy este 9 óra van és kéne mosogatni, Férj közölte: ne aggódj, majd holnap. Elhittem neki.

Pedig ma sem lettem jobb. Ez a nap is félig rossz, félig jó.

Félig jó, mert reggeliztem, félig rossz, mert nem itthon.

Félig rossz, mert nem ittam.

És félig rossz, mert tudom, hogy ma sem fogok elmosogatni. Na jó, a kávéfőzőt azt igen, mert reggel azt is kell készíteni.

Na jó, igazából több mint a fele rossz. De most éppen nem érdekel. Mert BELÜL, NEKEM jó. Mert legalább a fejemben összeállt az 5 éves terv, kezdem látni, merre van az előre. És igazából ez a fele jóval több rosszat képes ellensúlyozni, mint 2 nap kudarca lustasága. :)

(Kép INNEN.)

2+2 = 22

Nyugtassatok meg, hogy kisgyerekként nem csak én egyszerűsítettem le ennyire a matematika szabályait :)
És hogy nem csak én érzem úgy, hogy a komplett lakás egy túlméretes hotspot.
A konyhaasztal, a fagyasztó teteje, a fotelek, a mosógép teteje, a szék háttámlája, az asztal sarka... és akkor melyikkel kezdjem?

Hát reggel a mosógép tetejéről pakoltam át a fotelbe a vasalni való ruhákat, ami a fürdőszobai látvány szempontjából kétségkívül pozitív, a szoba szempontjából pedig erősen negatív eredményt hozott. Merthogy most már kiinteget a sok ruha a karfákon túli világra. Ezzel azonban esélytelen végezni 2 perc, de még csak 2 óra alatt is.
Az esti hot-spot gyanát elkezdtem a szék háttámlájáról elpakolni (jé, hátra tudok dőlni.... jujjj... ez kemény!!). Aztán még összehajtogattam a nem-szennyes rucikat. Szekrénybe majd reggel mennek. Így is megvolt a 2+2=22 perc :P

És még a mosogatás hátra van.

Az egyéb tervekről meg annyit, hogy elmentem bevásárolni a vacsihoz, majd itthon két dologgal szembesültem:
1.) nem is császárszalonnát kellett volna vennem, hanem sonkát
2.) anya tarhonyás husijához képest bármit főzök, úgysem azt választja a férj. Tehát nem főztem.
Viszont a tegnapi tortillából repetát kért a ház ura holnapra. :)))

Megkésve bár...

Nem késtem sokat. 11 órát. Számít az? Ugyanmár...!
Reggel elaludtam - ritkán, de van ilyen. Ággyal már nem vacakoltam, pedig a 3. napon kellett volna.

Segáz.

Kicsit bevásároltam, és amikor hazajöttem, szép nyugiban átszellőztettem a házat és közben beágyaztam. Este 6-kor. És akkor mi van? :)))

Ja, nézzétek meg jól, hogy melyik papírtörlőt, WC-papírt érdemes venni. Ne csak az árat, a tekercsek számát, hanem a papír hosszúságát is. Kicsit átverve érzem magam. Kicsit nagyon.

Ez pedig a vacsoránk volt: tonhalas saláta tortilla lapokba csavarva, különféle öntetekkel. A vége felé már egész jól ráéreztem, mennyi ideig kell sütni. És nem csak nekem ízlett ;)


Ami pedig mindent visz: hogy el is mosogattam utána!!!

(Kép innen és a konyhámból :P )

Több f(r)ontos újrakezdés

A flájlédinek köszönhetően arra elég konkrét elképzeléseim voltak, hogy a háztartást mi módon fogom újraszervezni.

Jelentem, a második nap is sikeresen telt. Többszörösen is sikerült teljesíteni az "öltözz fel" feladatot. Hajnal 6-kor köntösbe, aztán kosztümbe a munkához. Utána - mint a Dallasban - átöltöztem az ebédhez, majd vissza a kosztümbe, ugyancsak munkához. Késő esti programhoz újra öltözés, és nagyon remélem így 22.00-hoz közeledve, hogy már csak a pizsamába öltözés van hátra.

Ennyit a külsőségekről.
És jöjjön a "belsőség".

Mert újraszervezésből jutott mára a lelkiekből is. És köszönöm, akik részesei voltak, még inkább, akik részesei lesznek. Jó, hogy vagytok nekem. <3 <3 <3

(amíg írtam, végig azon gondolkodtam, hogy az úgy fair-e, ha nem mosom el a lábast, fedőt és merőkanalat, mert ennyiért vizet engedni?! nem tudnék nyugodtan aludni. elmosom.)

Tisztára mos(ogat)va

Komolyan, már attól jobban mennek a dolgok, hogy eldöntöttem, hogy másképp akarom csinálni. A gondolatnak teremtő ereje van, az tuti.
Ennek tükrében a mai napon sikerült:
- ágyneműt húzni
- 3 adagot mosni
- szobát felporszívózni
- hűtőszekrényt mindenestül kitakarítani
- bevásárolni
- bepakolni a mosogatógépet

És ami a FlyLady szerint a mai napi teendő (mint az esti rutin része):
- kifényesíteni a mosogatót.
...és ha már az megvolt, akkor letöröltem a pultot is... és a tűzhelyet is.
Ilyen lett:

Most már tiszta mosogatóval, és tiszta lelkiismerettel fekszem le olvasni egy kis Dickens-t. 

Tervezgetek, tehát vagyok

Van az úgy, hogy az ember dacból, csakazértisből, fájdalomból, majdénmegmutatomból kénytelen építkezni.
Van az úgy, hogy lenullázódsz, megsemmisülsz, magadba roskadsz (és melléülsz...).
Van az úgy, hogy még magadra sem számíthatsz, csak RÁ.

És ilyenkor le kell ülni - nekem legalábbis - és tervezni.
Például azt, hogy mától újra repülni fogok, és hogy újraszervezem a dolgokat. Van mit.

A napirendet - rutinokat és a napi teendőket
A zóna-beosztást a hozzájuk tartozó feladatokkal
A menüt
A pénzügyeket
... és ami még eszembe jut.

Jövök még.