Harmadik nap

Te jó ég, már a harmadik...! És még nem adtam fel :)

A mai feladat: Ágyazz be!

Az ágyazás véletlenül sem tartozik a kedvenc tevékenységeim közé. Mitöbb, ez volt az a dolog, amin kisgyermek korunk óta vitatkoztunk a húgommal, hogy ki ágyazzon? én leterítettem a terítődet, te most tedd ide a párnámat cserébe. Mintha pontos excell-táblát vezettünk volna arról, hogy ki kinek hányszor segített, mert ágyazásban nincs pardon! Gyermekkori álmaim netovábbja egy olyan ház volt, ahol a földszinten elérhető minden, ami az élethez, vendégek ellátásához, szállásához kell, és az emeleten legyenek a hálószobák, ahová csakis mi járunk fel, csakis aludni. Merthogy akkor nem kell ágyazni! Hoppá! Egyébként ez így is volt, de anyukám szigorú rendet tartott, minden reggel beágyazni, hogy aztán este újra elő lehessen venni. Azt gondoltam (és még most sem győződtem meg egészen az ellenkezőjéről), hogy az ágyazás az élet egyik legértelmetlenebb tevékenysége. Szóval nem voltam feldobódva attól, hogy mától ez kötelező program lesz.

Reggel kicsit nehézkesen ment az ébredés. Aztán átcsoszogtam a kávéért, ott megláttam az alvó családot... kedvem lett volna visszabújni. De inkább beengedtem a kutyust, aki így végig asszisztálhatta a reggeli készülődést. Amiben azért volt rohanás is egy kicsit, de már csak néhány nap, és a FlyLadyvel megszűnik a reggeli káosz is! ;)

A baj ott kezdődött, hogy kávéval a kézben leültem a laptop elé... és még mindig rabul ejt az internet világa... Egyszer csak ránéztem az órára: 6.20 - te jó ég, én 30 perc múlva indulni akarok, és itt ülök pizsmában a kupis szoba közepén! Gyorsan felöltöztem, és.... és egy fél percre elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha ágyazás helyett mégis inkább a smink menüpontot választanám? De aztán erőt vettem magamon, oly annyira, hogy ágyazás közben átszellőztettem a lakást, és úgy mehettem el itthonról, hogy legalább az ágy rendben van és tiszta a levegő.

(A nap folyamán egy 10 percre megbántam azért, hogy nem a smink opciót választottam, amikor a kedves munkatársak megjegyezték, hogy baromira nem úgy tűnök, mint aki 1,5 hete szabadságon van....Na de majd pénteken!)

Viszont mivel ki van húzva a sarokülő, és az funkcionál ágyként, nincs elpakolva az ágynemű, csak leterítve az anya által kötött pléddel, rajta egy kölyök bernáthegyi - sajnos csak plüssből. Egész takaros így.

Most még megyek, hátra van az esti rutin: a mosdókagyló (mosogató helyett) kifényesítése.

Aztán jó éjt mindenkinek! Holnap már a negyedik nap következik!