Tizenkilencedik nap

A mai nap feladatának annyira nagyon örülök!

Ha péntek, akkor autó- és táskatakarítás. Autóm nincs, ahhoz pedig kábé 1000x ennyi lelkierő kellene, hogy apáét kitakarítsam. Szóval maradt a táskatakarítás, de tekintetbe véve a táskáim mennyiségét... na nem biztos, hogy az autótakarítással rosszabbul járnék :)

A felváltva használt 2-3 táskámban rengeteg lom tud felhalmozódni, ezért tök jó, hogy ezeket most hetenként szanálhatom. Metró újság, péksütis zacskó, rágós papírok, blokkok, félig üres kézkrémek, morzsa- és piszokhegyek. Na ennek ma vége.

Meg a napnak is, esti rutin kilőve. Nem megy ez most nekem. Komolyan, már csak a jövő hétben van minden reményem...
Azért történt még más is, ami nagyon jó fényt adott a napnak: Ágnes-nap ünneplés, ahol minden(!!) Ágnes ott volt, aki számít ♥, és még orchideát is kaptam, ami éppen virágzik. Már csak az a dilemma, hogy hogyan pusztul el hamarabb: a munkahelyen az északi oldali irodámban, vagy ha hazahozom és út közben huzatot kap....