2018. szeptember 16., vasárnap

'A nagy lomtalanítás'-projekt #06-08

Valahogy most olyan periódusban vagyok, amikor nem megy minden napi rendszerességgel, így kénytelen vagyok kampányszerűen pótolni a lemaradást. Van mit, pedig legutóbb, amikor nekiálltam, egész jól haladtam, 3 napi penzumot sikerült teljesíteni 1 nap alatt. És még így is sokkal vagyok elmaradva. Át is kell gondoljam, jó-e a terv, ha ennyire tarthatatlan, de ezt majd később...

Szóval először is jöjjön még néhány dobozka a szekrény tetejéről. Voltak meglepetések.



Például az első meglepetés, egy rég elfeledett tablet... amibe nagy nehezen most életet leheltem. És ugyan még nem tudom, mire fogom használni, de most újra tudom, hogy van :)

Aztán szép lassan helyére került a többi dolog is. Azok az igéskártyák, amiket kaptam, azok az emlékes dobozba mentek. Amik még jók lesznek továbbadásra, azokat beviszem a munkahelyemre, ott nagyobb eséllyel osztogatom el. A dekorációs cuccok a korábban már rendbe rakott dekoros dobozba kerültek, a scholl-os dobozba pedig összegyűjtöttem (a lakás más pontjáról is) a csomagolóanyagokat. És - egy kis előzetes - ez a doboz elő fog ma még kerülni ;)

Aztán következtek a fehérneműk, vagyis a zoknik, bugyik, melltartók és harisnyák.

Hát, szép kis kupac ez is.
Jó néhány melltartótól megszabadultam (ami még használható, abból adomány lesz), és kukába kerültek a kilazult gumis zoknik is. A harisnyák már nehezebb dió volt, mert amelyik nagyon kiszakadt, azt félretettem a férjemnek festékszűrésre. Amit - öhm... khm.... - kinőttem, azokat nagymamámnak adtam. A tartalék dolgokat is átfésültem, és megállapítottam, hogy maradhatnak még a zacskójukban, dobozukban.


Amikor visszapakoltam a helyére a fehérneműket, akkor tűnt fel, hogy van mellettük egy táska, tele lommal. Ráadásul ez nem került fel anno a listámra. Most azonban, ha már ennyire nyilvánvaló módon szembejött velem, nem maradhatott ki.

Na, ebből kukáztam ma a legnagyobb mennyiséget. És ez volt ma a legkifizetődőbb munkám :) Volt itt minden, amitől meg lehetett szabadulni: régi számlák, teleírt füzetek, papírok, fecnik, amiket nem is értem, mi a fészkes fenének tartottam meg. De azért maradt is meg jó pár dolog.
Mindjárt először az a 2000 Ft, ami előkerült úgy hirtelen :D
De vándoroltak innen holmik a kreatívos dobozba, a saját személyes irataim közé, a férjem iratai közé, a kottákhoz, a szennyesbe, a szekrény aljába (az illatosítók), az emlékes dobozba, a fürdőszobába, és a pár órával azelőtt rendbe rakott csomagolós dobozba.


És ha már belejöttem, folytattam a földön lévő, hánykolódó szatyrokkal, dobozokkal.
Ebből semmi nem került vissza fotel alá, szekrény mellé, hanem szépen helyet találtam mindennek. A táskáknak a táskás szekrényben, a könyveknek a könyvespolcon, a két szatyornyi harisnyának pedig többnyire a férjem örülhet, egy darabig lesz mivel festéket szűrni :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése